Baktériumok a csapvízben

 

Az E.coli - Escherichia coli - baktérium

Az E. coli Gram-negatív, aerob, fakultatív anaerob nem spórázó baktérium. A sejtek pálcika alakúak, 2 μm (mikrométer) hosszúak és 0,5 μm átmérőjűek. Főként cukorral és bizonyos aminosavakkal táplálkozik.

Normál körülmények között is előfordul a vastagbélben, ahol gyors osztódása révén kiszorítja a kórokozó baktériumokat. Ha azonban szennyezett ivóvízzel vagy fertőzött élelmiszerrel kerül a szervezetbe, hasmenést, hányást, bélgörcsöket okozhat.

---

 

 

Az Anabaena sp.- baktérium

Ivóvízbe kerülése az ötvenes években komoly fertőzéses megbetegedéseket okozott az Amerikai Egyesült Államokban. Szerencsére ez az egyik legkönnyebben kiszűrhető mikroorganizmus.

---

 

 

A kerekesférgek - Rotifera

A laposféregszerűek főtörzsébe tartozó állattörzs. Képviselői 0,1–3 mm hosszúak. Zömében édesvíziek, néhány fajuk tengeri. A vízből szűrögetett szerves törmelékkel táplálkoznak. Az édesvízi zooplankton fontos állatai. Testük fejre, törzsre és lábra tagolódik. Fejükön csillókból álló un. kerékszerv (rota) található.

 

Viszonylag gyakori mikroorganizmusok, melyek megtalálhatók mindenütt a világon. Ismert ivóvízszennyezők, ám valójában egyetlen fajtájuk sem jelent komolyabb veszélyt az emberre nézve. Inkább indikátorszerepük van: jelenlétük az ivóvízben azt jelzi, hogy valami nincs rendben a szűrőrendszerrel.

---

 

 

A Cryptosporidium parvum

Ez az egysejtű parazita többek között szennyezett ivóvízzel kerülhet a szervezetbe, aminek eredményeképpen bélfertőzésest és akár erős hasmenést is okozhat. A tünetek 7-10 nappal a fertőzés után jelentkeznek, a hasmenés mellett láz is jelentkezhet. Óvodákban, napközi otthonokban gyakrabban fordulhat elő. 

---

 

 

A Rhizopus stolonifer

Igen gyakori gombafajta a világon, amely a csapvizet is szennyezheti. Az általa termelt méreganyagok nagyobb koncentrációban veszélyesek lehetnek az emberi szervezetre.

---

 

 

Evezőlábú rák - Copepoda

Akár 2 mm nagyságúra is megnőhet, és volt már rá példa, hogy bekerült az ivóvízhálózatba. 

A Copepodák, minthogy az édesvizekben gyakran előfordulnak, az állatok és emberek gyakran megisszák őket. A Copepodák maguk ártalmatlanok számukra, de néha ártalmas parazitákat közvetíthetnek.

Például a galandféreg lárvája Copepoda által jut az emlősökbe. A medinaféreg (Dranunculus medinensis) csak Copepoda belében érheti el a fertőzőképes állapotot, és szintén Copepoda által jut az emberbe. Az ivóvíz rendszerbe, ahol a vizet nem szűrik (pl. New York, Boston) bekerülnek a Copepodák. Gondot azonban csak trópusi és szennyezett helyeken okozhatnak, például Peruban és Bangladesben, ahol kimutatták, összefüggés van a víz Copepoda tartalama és a kolera fertőzés esélye között. Szerencsére a Copepodák könnyen kiszűrhetők a vízből.

---

 

 

Chaetomium sp.

Elsősorban a levegőben előforduló gombatörzs. A csapvízbe viszonylag ritkán kerül bele, amennyiben mégis, az a víz szagán és ízén is megmutatkozik. Kis dózisban inkább csak az arra allergiásokra nézve jelent veszélyt.

 

• Ismerd meg a 10 legsokkolóbb tényt a csapvizről. 10 tényt, amiről senki nem beszélt még neked (nem véletlenül). 10 tényt, amivel minden egészségtudatos családnak tisztában kell lennie. >>