Gyógyszerek és hormonok az ivóvízben...!

A gyógyszerek, amelyeket elfogyasztunk, a szervezetünkben nem szívódik fel maradéktalanul. Az emberi anyagcsere folyamán metabolitok keletkeznek, mely a kiválasztás során a szervezetből a szennyvízbe kerül.

 

A hazai lakosság túlnyomó többsége közműves ivóvizet iszik, viszont a közművesített szennyvízelvezetés és pláne a szennyvíztisztító telepek kiépítettsége viszont hiányos. A szennyvíz vagy nyersen, vagy "tisztítás" után a természetes vizekbe kerül, amelyből újra ivóvíz lesz.

 

Egyes becslések szerint, az a csapvíz, amit megiszunk, már többször is volt, valaki másoknak a poharában is.

 

Világszerte kb. 60.000 féle vegyi anyag kerül a természetes vizekbe, ebből csak harmincnéhány féle szűrését tudják elvégezni a szennyvíztisztító-telepek.

 

Az ivóvíz mindenki számára alapvető élelmiszer, így hatalmas egészségügyi kockázattal bír.Fontos lenne, hogy az ivóvízben található nem kívánatos anyagokat eltávolítsuk.

Manapság a gyógyszerek fogyasztása mindennapossá vált, tömegesen kerülnek eladásra a fogamzásgátlók, gyulladáscsökkentők, antibiotikumok, pszichiátriai gyógyszerek, melyek nem tűnnek el maradéktalanul az emberi szervezetben, hanem eredeti formájukban, vagy némiképp átalakulva a kiválasztás révén a természetbe kerülnek.

 

Európában 4000 aktív gyógyszeranyagot alkalmaznak (Mompelat, 2009).

 

Németországban 2001-ben 836 tonna aszpirint, 622 tonna paracetamolt, 345 tonna ibuprofent, 86 tonna diklofenákot gyártottak (Mompelat, 2009). Amerikában 11 000 000 kg antibiotikumot fogyasztanak el évente, a természetes és szintetikus hormonokat orálisan a fogamzásgátlás és hormon-kezelés során szintén kiemelkedő nagyságrendben fogyasztják (Soliman, 2003).

 

A számokból látszik, hogy igazán nagy mennyiségekről van szó. Egyes feljegyzések szerint évente 10%-al növekedik a gyógyszerek fogyasztása (Mompelat, 2009). És ekkor még nem beszéltünk, az állattenyésztés során felhasznált gyógyszerekről !

 

Az emberi és állati kiválasztás során a le nem bontott gyógyszerek, drogok, hormonok és azok metabolitjai a szennyvízbe, talajvízbe, természetes vizekbe, majd a poharunkba jutnak. És kezdődik a körforgás elölről!

A gyógyszeranyagokon, drogokon kívül még a mezőgazdaságban használt növényvédő szerek is beszivárognak a talajba, a talajvízbe, és eljutnak a felszíni vizekbe. Ebből is iszunk.

 

A lejárt gyógyszerek nem megfelelő elhelyezése (pl. elhelyezése a háztartási hulladékkal, esetleg a lefolyóba engedése) esetén ezek a szennyezők megjelennek a vízbázisokban. Az előbbi esetben a hulladéktárolók szigetelési hibáiból fakadóan is kerülhetnek szennyezők a természetbe.

 

Sajnos a jogszabályok nem korlátozzák a koncentráció szinteket, pedig fontos lenne tudni, hogy a vízkezelő művek képesek- e eltávolítani a szennyezőket. Hiszen ezek az anyagok az ivóvízben rontják annak minőségét, nem mellesleg jelenleg többnyire ismeretlen mérgező hatásokat és krónikus tüneteket is okozhatnak az élő szervezetek számára. Tehát ezeknek a vegyületeknek az eltávolítása kiemelkedően fontos a víztermelés során, a garantált egészségügyi biztonság szempontjából.

Az ivóvíz szabályozásra hazánkban a 201/2001-es kormányrendelet vonatkozik. Itt a biológiai, mikrobiológiai, indikátor és kémiai jellemzőkre vonatkoznak a határértékek. A szennyezők közül csak a peszticidekre található szabályozás (meg kell jegyezni elég furcsa, hogy a vizsgálatokat nem végzik teljes körűen) –míg a többi szennyezőre gyógyszeranyagra, hormonra, drogokra nincsenek lefektetve határértékek....

 

---

„Inszekticidek, herbicidek, fungicidek, nematocidek, akaricidek, algicidek, rodenticidek, szlimicidek, egyéb hasonló termékek, valamint metabolitjaik és reakció termékeik. Csak azokat kell rendszeresen vizsgálni, amelyek az adott vízellátó rendszerben jelen lehetnek (OTH, helyi ÁNTSZ, növényvédelmi állomások információi alapján” 

Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm.rendelet

---

A fentebb leírtak alapján jól látható, hogy ezek a szennyezők a természetes vizekben, talajvizekben, ivóvizek és azok élővilágában okozhatnak súlyos károkat, ezért fontos ismerni, szabályozni és eltávolítani ezeket a szennyezőket.

Fontos, hogy a lejárt gyógyszereket NE dobjuk a szennyvízhálózatba. Legalább mi ne fokozzuk a bajt, mert ezek a szennyezők is megjelennek a vízbázisokban. Ugyanilyen jó lenne, ha a háztartásunk nem lenne tele vegyszerekkel, hisz ezek is végül szintén lefolyóba kerülnek.

A gyógyszermérgezés fő forrása azért nem csak az ivóvíz, hanem a jelenlegi átlagos életmód:

 

• Beteggé esszük magunkat az élelmiszer IPAR profitérdekelt végtermékeitől.
• Erre jön rá a háztartási vegyszerek hatása.
• Ugyanezt a erősíti a kozmetikai, és a testápoló szerek IPARA.
• Végül jöhet a gyógyszer IPAR választéka

Változtathatsz. Nem csak a multikban lehet vásárolni. Nem csak az iparszerű termékeket lehet használni. És az sem igaz, hogy drágább az egészséges élet. Gondold át, hogy a betegségek mennyibe kerülnek, mennyi fájdalommal és lemondással járnak. 

 

MIT GONDOLSZ? SZÜKSÉGED LEHET ARRA, HOGY OTTHON RENDELKEZZÉL VÍZ TISZTÍTÁSÁRA ALKALMAS ESZKÖZZEL?

 

---

 

1.1 Gyógyszeranyagok:

Antacidok:
Semlegesíti a gyomor savtartalmát. (Pl.: ranitidin.)

 

Angiotenzin-anyagok:
Vérnyomáscsökkentő és értágító hatású szerek, széles körben alkalmazzák. pl.: irbezartán, lozartán, valzartán.

 

Antibiotikumok:
Bakteriális fertőzések esetén használt gyógyszer. Állatorvosi használatban preventív
jelleggel és betegségek gyógyítására használják. Évente körülbelül 13000 tonnányi antibiotikum kerül felhasználásra az Európai Unióban (ennek 65%-a emberi fogyasztás)(Kemper, 2008.). Ilyen anyagok például az azitromicin, eritromicin, klaritromicin, linkomicin, OH- Omeprazol, szulfametoxin, szulfametazin, szulfametoxazol, trimetroprim és a tilozin.

 

Antidiabetikus szerek:
Például a metformin, a cukorbetegség, más néven diabétesz kezelésére tömegesen használt szer.

 

Antiepileptikumok:
Az epilepszia kezelésére használt szerek (fenobarbitál, barbitálok)

 

Antihisztaminok:
Allergia, allergiás gyulladások kezelésére használt szerek. Ilyen például a szalbutamol.

 

Béta-blokkolók:
Ezek kezelik a magas vérnyomást, szívelégtelenségeket, szívritmus-zavarokat, szív és
érrendszeri betegségeket. Ide tartozik az acebutolol, atenolol, betaxolol, bizoprolol, doxacozin, labetalol, metoprolol, propanolol, szotalol.

 

Fertőzés gátlók:
Ilyen a klórexidin.

 

Gyulladáscsökkentők, illetve láz és fájdalomcsillapítók:
A szervezetben előforduló gyulladásokra, illetve láz és fájdalom esetén használt gyógyszerek. Használatuk kifejezetten gyakori. Ilyen az aszpirin, acetaminofen, diklofenák, naproxen, szalicilsav.

 

Ionos kontrasztanyagok:
Orvosi eljárások során alkalmazott anyagok. Például a röntgenfelvételeknél alkalmazzák. A tanulmányban ezek közül a diatrizoiás sav, iohexol és az iopromid fordul elő.

 

Lipid-szabályozók:
A zsírokra, olajokra ható anyag, testsúlycsökkentés esetén használt gyógyszerek. Ilyen anyag a bezafibrát, gemfibrozil, klofibrin sav, szimvasztatin is.

 

Potencianövelő:
A jól ismert Viagra egyik hatóanyaga, a szildenafil.

 

Pszichiátriai gyógyszerek:
A pszichiátriai kezelés során alkalmazott antidepresszánsok, altatók, nyugtatók hatóanyagai (bromazepám, karbamazepin, karbamaz- epoxid, klórdiazepoxid, klórpromazin, dezmetilvenlafaxin, diazepám, oxazepám, fenitoin, primidon, szertralin, venlafaxin,
zolpidem).

 

Szív-gyógyszerek:
A szívműködést szabályzó gyógyszerek. Itt az amlodipin, klopidogrél, diltiazem, furoszemid,
hidroklortiazid, pravasztatin, warfarin hatóanyagok kerülnek elő.

 

1.2. Hormonok:

A belső elválasztású mirigyek által termelt anyagok, melyek a szervezet működését nagyban
befolyásolják. A szervezetbe külsőleg a hormonkezelések, illetve a fogamzásgátlók során kerül hormon. Vizsgált hormonok: esztron, ösztriol, etinil-esztradiol, tamoxifen.

 

1.3. Illegális és legális drogok:

A mindennapi élet során legálisan előkerülő szerek, melyek például a dohányzás, kávéfogyasztás során jutnak az ember szervezetébe, emellett az illegális szerek és metabolitjaik is megjelennek az ivóvízben.
Az előforduló komponensek: benzojlekognin, koffein, kokain, kodein, kotinin, EDDP
(metadon formula), ketamin, MDMA (amfetamin formula), metadon, nikotin, norbenzojlekognin, norkodein.

 

1.4. Növényvédő szerek (peszticidek):

A mezőgazdaságban használt szerek, melyeket gyomirtásra, rovarirtásra, gombák-, baktériumok irtására használnak. Például: atrazin.

 

A kórházi szennyvizekben más szennyezők gyakoriak, úgymint az antibiotikumok, kontrasztanyagok, rákellenes gyógyszerek. A kórházi szennyvizek tisztítás nélkül kerülnek a települési szennyvíztisztítókba. A kontrasztanyagok könnyedén megtalálhatók az ivóvízben, mert nagyon kevéssé lipofil anyagok.

Egyes tudósok szerint ezek az "új" szennyezőanyagok rákot (Cantor, 2006; Richardson,2007), illetve az állatokban pszichológiai változásokat okozhatnak (Biau, 2007).